Bogyiszló

Egy kis történelem.

Bogyiszlót elsőként 1272-ben említik Buguzlou néven. A honfoglalás idején szláv népség lakott ezen a területen. A falut, a Tolna felé hurkos kanyart leíró, régi Duna vette körül, három oldalról. A népességet a tatárjárás idején a Duna mocsarai védték meg. Az árterületek halbősége, pedig az éhínség idején segítette az idehúzódó népet.

1380 körül a Duna megváltoztatta folyását, a települést nyugati irányban kilométerekre elkerülve. A fő meder természetes áttevődését valószínűleg egy komoly jeges árvíz jégtorlasza okozhatta. Évszázadokkal később már csak egy tó maradt itt.

A falu 1854-ben került át a Duna jobb oldalára, a Dunántúlra. (A Duna szabályozására azért volt szükség, hogy megakadályozzák az áradásokat okozó jégtorlódásokat.) Ezek után Bogyiszló leggyakrabban előforduló gondjai a Duna, a gát, az út, a híd és a területi hovatartozás volt. Közigazgatásilag csak 1931-ben csatolták át a tolnai részekhez.

Az 1891-92-93-as árvízsorozat után a falu kérte kitelepítését, de a kormány állami segítséget ígért az újjáépítéshez és a töltésemeléshez. Draschke, Tolna-szigeti erdőbirtokos be sem engedte a védőtöltést emelni akaró bogyiszlói parasztokat. 1894-ben a kiküldött kormánybiztos erélyes fellépése akadályozta meg a falu újbóli elöntését. A kormány nevében elparancsolta az urasági erdőt őrző csendőrséget, így az utolsó pillanatban sikerült felépíteni a gátat. Ennek ellenére Bogyiszló nagy részét 1945-ben és 1956-ban is elöntötte az árvíz. 1956 után a honvédségi erők segítették a falut újjáépíteni. A möcsei földeken építettek ki egy új utcát, melynek a neve azóta is Honvéd utca.

Környezet:

A falu egy félhold alakú Holt-Duna külső, keleti partjára települt. Tolna felől érkezve a falu első részét Kotorinak nevezik. (Talán azért, mert mindenféle kotorékot odahordtak az emberek és arra építettek a magas vízállás miatt.) A központi rész a falu. Majd ipszilon elágazás következik a Békás-híd után. (Itt mindig rengeteg a béka) Jobbra a Duna felé haladva Bikity következik, balra pedig Möcse.

A falut számtalan halastó veszi körül.

Bogyiszló dél-nyugati részén, a Sió ártéren található a Taplós - Gógai Bemutató Övezet, mely a Duna-Dráva nemzeti park részét képezi. Itt található az orchideás erdő is, ahol több ezernyi orchidea rejtőzik a fák között.

A dél-keleti részen a pusztulóban lévő Őstölgyesre bukkanhatunk. Több százéves tölgyfák álldogálnak imitt-amott. (Gyerek koromban én is sokat hintáztam az ágain, mint a pom-pom: fel-le.)

A Gemenci-erdő Bogyiszló és Bátaszék között, mintegy 30 km hosszan húzódik a Duna jobb oldali hullámterében. 1977 óta védett terület, majd szintén a Duna-Dráva nemzeti park része lett.

Kb. 5 km-re a falu mellett keletre a nagy Duna folyik. Mentén rengeteg kisebb-nagyobb nyaraló épült. Van itt kacsalábonforgó palota, és van régi kisbusz (belseje kirámolva) magas cölöpökön. A szúnyogokat inkább nem említem.

2004-ben a falu déli részén építették meg az M9-es autóút egy szakaszát, és a Szent László hidat, melyet már oly régóta vártunk. (Addig hídon csak Bajánál és Földvárnál tudtunk átutazni.) 2004-ig Bogyiszló zsákfalu volt. Egy út vezetett be Tolna felől és kifelé is csak erre lehetett elhagyni a falut. Az autóúton Szekszárd is elérhető most már 15 perc alatt (előtte 45 perc Tolnán és Mözsön keresztül), bár közvetlen buszjárat még most sincs. (Talán erre is várnunk kell még kb. 300 évet)

2010 március végén adták át az M6-os autópályát, amely kb. 5 km-re épült a falutól nyugatra. Így Pest is „közelebb” került, és abban is bízunk, hogy több munka lehetőség költözik, majd a környékre.

Kultúra:

1773-ban a lakosság 98%-a református volt. A népszámlálási adatok szerint 1362 lakosból 1338 lakos volt református. Ez az arány 1941-re 62%-ra csökken. 2930 lakosból 1838 reformátust számláltak.

A református templomot 1800-1811 között építették, kisebb-nagyobb problémákkal. (árvíz és tűzvész) A római katolikus templom 1934-36 között épült fel.

A bogyiszlói hagyományőrző együttes 1976-ban alakult. Műsoraikban feldolgozzák a faluban élő népszokásokat. Megalakulásuk óta nagyon sok hazai illetve külföldi fesztiválokon vettek részt. Többszörös arany minősítéssel, kiváló együttesi elismeréssel, nívódíjjal, különdíjjal, Muharay Elemér díjjal, és sok-sok oklevéllel ismerték el az egyesület eddigi munkáját.

Bogyiszló hagyománnyá vált rendezvényei a falunapok és a szüreti fesztivál.

Történelmi adatokat a "Bogyiszlói képek" című könyvből gyűjtöttem.